- � az?

- Igen.

- Akkor mire v�runk m�g? Meg akarom neki mondani…

- V�rjon asszonyom. – tartotta vissza az �ppen kisz�ll� n�t az aut�ban.
- De mire?

- Valaki �r�kbefogadta.

- �r�kbe… ? De… az nem lehet! – mondta d�bbenten a n�. – Az �n kicsik�met nem.

- Nyugodjon meg k�rem. El�bb m�g �rdekl�d�nk, �s kiv�rjuk a megfelel� pillanatot. J� lesz �gy? – A n� p�r percig n�ma hallgat�sba borult, majd beleegyez�en b�lintott. A kocsi elhajtott.

*

„Dr�ga Rie,

Nem tudom magamban lez�rni egy f�rfi eml�k�t. Ilyen m�g sosem t�rt�nt velem. Sz�ks�gem lenne egy kis kikapcsol�d�sra, hogy �tgondolhassam az �rz�seimet. A f�n�k�mmel besz�ltem, azt mondta, hogy k�t h�tre tud n�lk�l�zni. K�rlek, k�sz�tsd el� nekem a r�gi szob�mat. Holnap d�lut�n h�rom �rakor �rkezek.

A te Eirid.”

- Eiri. Dr�ga gyermekem. Egyszer tudtam hogy el j�n ez a pillanat. – kez�t leeresztette az �l�be, s �gy a lev�l sz�le picit �sszegy�r�d�tt. Ragyog� id� volt, �gy a h�z el�tti kis padk�n �ld�g�lt. A post�s ma reggel hozta a levelet egyenesen Tokyob�l. Az id�s�d� h�lgy feln�zett az �gre, behunyta a szem�t, �s hallgatta a sz�l mond�k�j�t. – H�t csak gyere. V�rlak t�ged.

*

- C�lpont bem�rve. R�vid fekete haj, barna szem, 140 cm magas, feh�r bl�z, piros szoknya, barna cip�.

- Igen � az. Kapj�tok el. Csak semmi felt�n�s.

- Vettem.

- � az?

- A f�n�k szerint igen.
- Akkor indul�s. 

- K�t di�kl�ny fordult be a f�utc�r�l egy kis mell�k utc�ba. Gyan�tlanul s�t�ltak hazafel�. Vid�man csever�sztek, mik�zben k�t f�rfi leste minden l�p�s�ket. Amint beljebb mentek a kis utc�ban, a k�t f�rfi el�ugrott relytekhely�kr�l, �s a k�t l�ny sz�j�t befogt�k, majd elk�b�tott�k. Ezut�n egy s�t�t sz�n� aut� mell�j�k farolt, majd a l�nyokat a h�ts� �l�sre fektett�k. A kocsi elhajtott. Az utc�ban nem maradt m�s, csak k�t iskol�s t�ska.

*

A folyos� m�rv�nypadl�j�n vid�man kopogott egy eleg�ns n�i cip�. Tulajdonosa kopog�s n�lk�l bel�pett egy hatalmas irod�ba, majd az �r�asztal el�tt meg�llt. Az asztaln�l egy n� �lt. Iratok t�mkelege hevert az asztalon. Valamit keresett. Az �rkez� vend�gre nem reag�lt. Egy-k�t pap�rlap megemel�se ut�n szeme felcsillant, majd egy k�teg utols� lapj�t kivette �s olvasni kezdte. A l�togat� egy darabig n�m�n n�zte, majd le�lt vele szembe, l�bait keresztbe t�ve. Egy darabig hallgat�sba burkol�ztak

- Eirinek k�t h�t szabads�got adtam. – sz�lalt meg v�g�l az asztal m�g�tt �l� n�.

- Tudom. Mes�lte. – �jabb csend.

- �jra keresett az a f�rfi. – szak�totta meg a hallgat�st a m�sik n�, Koya. Lisette nem sz�lt semmit, m�g csak meg sem rend�lt. Koya folytatta. – Ma j�tt vele egy n� is. Szem�lyesen szeretne besz�lni veled. – mik�zben besz�lt, folyamatosan n�zte a doktorn�t, h�tha valamelyik inform�ci� felkelti az �rdekl�d�s�t. De semmi sem t�rt�nt. – valamilyen �r�kbefogad�si pap�rokat emlegetett. – Lisette abba hagyta a k�rm�l�st, feln�zett az iratokb�l, Koy�ra n�zett, majd folytatta az �r�st.

- Mimi haza�rt m�r? – k�rdezte a doktorn�.

- M�g nem. Azt mondta, hogy elmegy egy bar�tn�j�hez.

- �rtem. �s Katy? Mit csin�l?

- A szok�sosat. A v�rosban s�t�l. – Koya szomor�an lehajtotta a fej�t. Aggasztotta a l�ny viselked�se. Eddig sem besz�lt sokat, de most m�r m�g annyit sem.

- Adni k�ne neki valamilyen munk�t. – mondta Lisette, majd jelent�s�g teljesen feln�zett Koy�ra. N�m�n n�zt�k egym�st. Egyszercsak jelezni kezdett egy kis telefon. A doktorn� megnyomta a gombot. – mit akarsz Miyu.

- A rend�rs�g keresi Lisette-san.

- A rend�rs�g? Mit akarnak?

- Azt mondj�k szem�lyesen szeretn�nek besz�lni �nnel.

A k�t n� egym�sra n�zett, fej�kkel b�lintottak, majd Lisette �jra megnyomta a telefon gombot.

- Engedje be �ket.

- M�ris.

- Az ajt� kiny�lt, �s k�t rend�r l�pett be  rajta. Az egyik k�z�pkor� volt, a m�sik pedig m�r a nyugd�j fel� j�rhatot. A k�t n� fel�llt, majd v�rt�k, hogy a rend�r�k az �r�asztalhoz �rjenek.

- �n Kouka Lisette? – k�rdezte az id�sebbik rend�r.

- Igen, �n vagyok. �rvendek a tal�lkoz�snak.

- K�rem, megismeri ezt a t�sk�t? – k�rdezte a zsaru, majd jobb kez�vel szemmagas�gba emelt egy s�t�tbarna iskolat�sk�t. V�llp�ntj�n apr� kis bet�kkel egy n�v volt olvashat�: Mimi

*

- Weiss, �jszaka vad�szai. Ma d�lut�n k�t �ra ut�n elraboltak egy fiatal l�nyt, aki k�t h�napja esett �t egy sz�v�t�ltet�sen. Vele volt a bar�tn�je is. V�lts�gd�j�rt m�g nem jelentkeztek. Vigy�zzatok. V�rhat�an a Ladyes is felbukkan. – A video kikapcsolt. A fi�k k�rd�n n�ztek Manxra.

- Mik�ze ehhez a Ladyesnek? – k�rdezte Yohji.

- Csak nem �jra k�s�rleteznek a sz�rummal? – v�gott k�zbe Omi. Ken �s Aya k�rd�n n�ztek a csinos n�re.

- Az elrabolt l�ny bar�tn�je a Ladyes tagja, Mimi.

- Micsoda???? – k�rdezt�k egyszerre a fi�k, kiv�ve Ay�t, de rajta is l�tszott a d�bbenet.

- Ahogy mondtam. Ez�rt nagy a val�sz�n�s�ge annak, hogy �sszefuttok a Ladyesel. Nem hib�zhattok. Der�ts�tek ki az elrabl�k kil�t�t, �s ments�tek meg a l�nyokat.

*

- Mimi.. itt vagy? – Hallatszott egy s�t�t szob�ban egy gyenge, s�r�s hang.

- itt vagyok.

- Mi t�rt�nt?

- Elraboltak minket.

- Elraboltak?? De m�rt? – s�rva fakadt.

- Ne s�rj. Nem tudom hogy mit akarnak, de nem kell f�lned. Biztosan tudom, hogy kifognak minket szabad�tani.

- Ezt honnan tudod??

- Csak tudom. B�zz bennem. – kis hallgat�s ut�n. – B�zol bennem?

- Igen. – hangzott a hat�rozott v�lasz. Messzir�l l�pteket hallottak, majd a k�zelb�l kulccs�rg�st. Az ajt� kiny�lt.

- Melyik az? – k�rdezte egy m�ly f�rfi hang.

- Az ott.

- azonnal hozz�k fel a szob�ba. – A szavakat tett k�vette, �s a riadt l�nyt egy er�s k�z karjaiba vette. Az ajt� csuk�dott, a l�ptek elhallkultak �s a kis v�r�shaj� l�ny egyed�l maradt.

- Lisette, siessetek. K�rlek. – egy k�nnycsepp ut�n j�tt a k�vetkez�, majd megindult patakokban.

*

A rend�r�k ut�n becsap�dott az ajt�. A mag�ra maradt k�t n� n�m�n �lt az �r�asztaln�l. Em�sztett�k a hallottakat, mik�zben mindketten az iskolat�sk�t n�zt�k.

- �rtes�tsem Eirit? – szak�totta meg a csendet Koya, de nem vette le a szem�t a t�sk�r�l.

- Nem. Hagy pihenjen. – mondta Lisette. Kisebb hallgat�s ut�n hozz�tette. – Keresd meg Katyt, �s… mozgassatok meg minden k�vet. Vegy�tek fel a kapcsolatot minden sz�vets�ges�nkkel.

- Rendben van. – Koya fel�llt, �m ekkor �jra kiny�lt az ajt�, �s egy f�rfi meg egy n� l�pett be rajta. Lisette �s Koya k�v�ncsian n�zt�k az idegeneket. Azok k�zelebb l�ptek az asztalhoz. Lisette szem�t Koy�ra ford�totta. – Indulj. – A m�sik n� a vez�nysz�ra b�lintott, majd kil�pett az ajt�n. Egyre messzebbr�l lehetet hallani l�pteinek kopog�s�t. Amikor elhallkultak a l�ptek, Lisette sz�l�sra nyitotta sz�j�t.

- Kik maguk �s mit �hajtanak? – A f�rfi kez�vel n�mas�gra intette a mellette �ll�  n�t, majd megsz�lalt.

- Genkyo Kenta vagyok. Mag�nnyomoz� �s �gyv�d. Ez a h�lgy itt mellettem Fujiwara Natsumi. 16 �vesen vil�grahozott egy kisl�nyt, de tov�bbtanul�si neh�zs�gei miatt ideiglenesen a nagyn�nj�re b�zta. �m az, az alkohol probl�m�i miatt elhagyta a gyermeket, amikor az 4 �ves volt…

- Teh�t n�gy �ves kor�ig az anya egy megb�zhatatlan n�re b�zta gyermek�t. – szak�totta f�lbe Lisette a f�rfi mond�k�j�t, majd a n�re n�zett. Az �llva a tekintet�t felvette a keszty�t.

- Tudom, hogy hib�ztam, de az�ta is keresem a kisl�nyom. Minakonak h�vj�k, de �n mindig a becenev�n h�vtam. Minden kis ruh�j�ba beleh�meztem a nev�t, �s ezt k�rtem a nagyn�nj�t�l is. – Itt elhallgatott, v�rta, h�tha k�zbesz�l Lisette, azonban az n�m�n hallgatott. Natsumi folytatta. – Miminek bec�ztem. … K�rem, adja vissza a kisl�nyom.

- Mib�l gomdolja, hogy n�lam van? – sz�lalt meg v�g�l Lisette. Szem�b�l k�z�ny�ss�g sug�rzott.

- Bocs�sson meg, de megk�rd�jelezi a munk�m? – sz�lalt meg a f�rfi.

-Egy�ltal�n nem. De nem fogattam �r�kbe semmilyen Minako nevezet� kisl�nyt. Most pedig k�rem hagyanak magamra. Nagyon sok elint�zni val�m van m�g. – El�re ment az ajt�ig, kinyitotta, �s kez�vel kifel� intett. Megpr�b�lt udvarias lenni. A f�rfi sokat sejtet�en n�zte �t, majd elindult kifel�. A n� m�g zavartan �llt egy darabig, majd k�vetve a f�rfit � is t�vozott. Azonban m�g egyszer visszan�zett Lisettre. Az ajt� z�r�dott. Lisette zavartan t�molygott asztal�ig, majd r�t�maszkodva lehuppant a sz�k�re. G�rcs�sen megmarkolta az iskolat�ska v�llp�ntjait, maga el� h�zta, majd r�hajtotta fej�t.

*

Hogy lehettem ilyen ostoba!! S�t, egy�ltal�n hogy ker�lhettem ilyen helyzetbe? Soha sem csin�ltam ilyet. Megvallani az �rz�seimet olyas valakinek, aki… szeml�tom�st nem �rdekl�dik egy n� ut�n sem. De akkor m�rt n�zett mindig olyan sok�ig a szemembe? Hab�r legut�bb m�r nem tartott olyan sok�ig a var�zs. Hjaj… nem vagyok komplett!!!!!

- Nem unod m�g? – Katy gondolataib�l felriadva a hang ir�ny�ba fordult. Ismer�s k�k hajtincsek, eleg�ns egyr�szes kosztumszoknya, magas sark� cip�.

-  Koya… Hogy tal�lt�l meg?

- Tudtommal ez a kedvenc helyed. Mindig ide j�ssz, ha gondolkodni akarsz, vagy ha csak egyed�l akarsz maradni.

- Ezt meg honnan tudod? – k�rdezte megd�bbenve Katy. Koya fel� ford�totta a fej�t, m�lyen a szem�be n�zett, �s elmosolyodott.

- A Ladyes mindent tud a tagjair�l. Legal�bb is Lisette �s �n.

- Ez most komo…. – szavait azonban Koya f�lbeszak�totta.

- Erre most nincs id�nk. Mimit elrabolt�k egy bar�tn�j�vel egy�tt.

- Mi… mikor???? – k�rdezte Katy, mik�zben fel�llva Koya el� �llt.

- Ma k�t�ra ut�n. Meg kell keresn�nk.

- Ok. Menj�nk. Hol kezdj�k  a keres�st?

-A m�lyben.

*

Egy kis h�zik� el�tt k�t n� �lelkezett. Az id�sebbik elh�z�dott egy pillanatra, szem�gyre vette a m�sikat, majd �jra egym�sba fon�dtak karjaik.

- �gy �r�l�k hogy itt vagy dr�ga Eiri. – mondta hallkan �s gy�ng�den az id�sebbik n�, Rie.

- �n is �r�l�k neki. J�t fog tenni ez a kis pihen�. A szob�mat el�k�sz�tetted?

- Igen. Gyere, menj�nk be.

- Holnap elj�ssz velem s�t�lni az erd�be, �gy mint r�gen? – Rie r�mosolygott Eirire, majd boldogan felelte.

-H�t persze. Egy�bk�nt m�r t�laltam az eb�det. A kedvencedet csin�ltam. Gombap�rk�lt.

- Gombap�rk�lt? – h�zta el a sz�j�t Eiri.

- Mi a baj? R�gen szeretted!

- Ezt �n is tudom, de most valahogy nem k�v�nom. Ha r�gondolok elfog a rosszull�t. – Rie v�gigm�rte a fiatal n�t, majd fejcs�v�lva le�ltette �t.

- Csin�lok neked egy kis nyugtat� te�t. H�tha csak a f�rads�g miatt vagy rosszul.

- Igen. Val�sz�n�leg csak ez a baj. – majd visszamosolygott a k�r�l�tte ser�nyked� n�re.

*

Egy eleg�nsan berendezett szob�ban, a kandall� el�tt egy n� �lt egy nagy fotelben, mellette pedig egy f�rfi �llt. �lt�zk�d�s�k alapj�n igen csak tehet�sek voltak. A szoba k�t szemk�zti oldal�n �lt�ny�s f�rfiak �lltak. Val�sz�n�leg test�r�k. N�m�n hallgatott mindenki. A f�rfi kedves�t n�zte, m�g a n� a kandall�ban ropog� t�zet. Odakint eg�sz kellemes id� volt, s�t, kimondottan j�, de �lvezetes volt maga a hangulat. Ez mindig b�k�vel t�lt�tte el a n� sz�v�t. Az ajt� fel�l l�pteket hallott, sikolt�sokat, majd egyre er�sebb lett a hang, v�g�l pedig m�r a szob�ban rugdal�zott egy l�ny egy f�rfi v�ll�n. Az levette mag�r�l, majd a bel�p�k �dv�zl�s�re fel�l� n� el� cipelte. A n� k�zelebb l�pett a fiatal l�nyhoz, kez�vel felemelte annak �l�t �s alaposan szem�gyrevette.

- Oldozz�k el. – mondta parancsol�an, majd l�gy hangon a l�nyhoz fordult. – Szia. �n Arisha Gushiken vagyok. � itt a f�rjem – mutatott a mellette �ll� f�rfira – Arisha Akera. T�ged hogy h�vnak? – a l�ny megszabadulva csukl�it szor�t� k�tel�t�l, v�gigm�rte a n�t, majd a f�rfit. Nem t�ntek rossz embernek, m�g is valami visszatartotta att�l, hogy teljesen megb�zzon benn�k.

- Engem Tatsuo Aminak h�vnak. Mit akarnak t�lem? – k�rdezte minden b�tors�g�t �sszeszedve.

- De kedves. Nem igaz Akera?! – fordult a f�rje fel�. Az mosolyogva b�lintott, mik�zben szem�ben szomor�s�g �lt. – Gyere, foglalj helyet, ide, a karosz�kbe. – A l�nyt le�ltette, majd el� t�rdelt, k�t kez�be vette Ami arc�t, majd �gy n�zte, hogy szeg�ny l�ny �gy �rezte, hogy e nagy fekete szemek felfalj�k. – �gy �r�l�k, hogy megtal�ltalak.

- Megtal�lt? Tal�n keresett?

- Igen. M�r r�g�ta kerestelek. M�t�l te vagy az �n kisl�nyom. – Erre a kijelent�s�re Ami riadtan l�kte el mag�t�l a n�t.

- Mir�l besz�l maga?! Nekem m�r van anyuk�m. �s apuk�m is. – A f�rfira n�zett, aki elford�totta a fej�t. – Engedjenek el minket.

- Tsss. Hallgass kicsim. Nincs semmi baj. – nyugtatgatta a n�. – Tudod, volt egy kisl�nyom. Annyi id�s mint te. Egy nap elment�nk kir�ndulni. Gy�ny�r� hely volt. � �tszaladt nekem vir�got szedni az �t m�sik oldal�n l�v� r�tre. Azt mondta hogy mindj�rt j�n. Ut�na egy f�kcsikorg�st hallottam. Teljesen �sszeroppantam. Nem tudtam d�nteni. Egy m�sik kisl�nynak sz�vre volt sz�ks�ge. Ez k�t h�nappal ezel�tt t�rt�nt. – Ami sz�v�re tette a kez�t, �gy hallgatta, l�legzet visszafolytva a n� szavait. – Megpr�b�lt�k el�lem eltitkolni a kil�t�t. De megtal�ltalak. Benned tov�bb �l az �n kis Namim. Mostant�l senki sem v�laszthat el minket egym�st�l. – szorosan mag�hoz �lelte a riadt gyermeket. – �r�kre egy�tt lesz�nk. Vigy�zzni fogok r�d. – majd Ami h�ta m�g�tt fej�vel intett a nagydarab fick�nak, aki felcipelte a kisl�nyt. Az vette a jelet, �s kiment az ajt�n.

- �lj�tek meg a m�sikat, �s gy�jts�tok fel. �gy hagyjatok nyomokat, hogy azt higyj�k hogy mindk�t l�ny halott. – mondta egy t�rs�nak, aki az �zenetet megkapv�n elindult a l�pcs�n lefel�, hogy megtervezze �s el�k�sz�tse a hal�los �ldozatot szed� t�zv�szt.

*

- Tal�lt�l valamit Omi? – k�rdezte Yohji, majd unottan �s�tott.

- M�g semmit.

- Szeg�ny kisl�ny, biztosan hal�lra agg�dja mag�t, pedig nem r�g volt sz�v�t�ltet�se. – Mondta Ken.

- Sz�v�t�ltet�s? – k�rdezte Omi.

- H� k�ly�k. Hol volt�l amikor Manx �s Persia is megeml�tette? – k�rdezte Yohji. – Csak nem egy l�nyon j�rt az eszed? – h�zta gunyoros mosolyra sz�j�t, majd Ay�ra n�zett, aki kicsit t�volabb t�l�k a falnak t�maszkodva keresztbefont karral �llt, �s magael� n�zett. – Mostan�ban mindenkinek egy l�nyon j�r az esze. B�rhogy is pr�b�lja leplezni. – kacsintott Kenre, majd �jra Ay�ra n�zett. – A j� �reg tapasztalt r�k�t nem lehet becsapni. – M�g mindig nem �rt el semmilyen hat�st Ay�n�l. – Mi lehet a baja? – fordult Yohji Kenhez.

- Nem tudom. – vondta meg a v�ll�t a barna haj� fi�.

Hagyj�tok abba! – szak�totta f�lbe a t�rsalg�st Omi. – Annyira belemer�ltem a keres�sbe, hogy elfelejtettem a sz�v�t�ltet�st. Ebb�l ki indulva r�keresek azok list�j�ra, akik ilyen m�t�ten estek �t, vagy v�rakoz� list�n vannak, vagy pedig a donorok voltak.

- De a donorok list�ja titkos�tott vagy nem?! – k�rdezte Ken.

- Ez igaz, de ne felejsd el hogy kivel van dolgotok. – mondta mosolyogva Omi.

- Hwaah. – �s�tott Yohji. – egyszer�bb lenne a Ladyest k�vetni. – Az ajt� csap�dott. Mindenki feln�zett. Aya m�r nem volt ott. Yohji elmosolyodott, nem g�nyosan, ink�bb meg�rt�en. – Folytassuk a munk�t. – Ken �s Omi b�lintottak, majd �jra a monitorra szegezt�k tekintet�ket. Yohji m�g Aya ut�n n�zett, a csukott ajt�ra, majd leheveredett a kanap�ra.

*

- Lisette, megtal�ltuk �ket. Az �p�let f�dszintj�n semmi mozg�s. Az emeleten f�ny sz�r�dik ki a f�gg�ny�k m�g�l. – suttogta Koya egy fal m�g�l, mik�zben folyamatosan az �p�leten tartotta a szem�t. Katy ott �llt m�g�tte.

- Rendben. V�rjatok meg. Addig ne kezdjetek semmibe. Meg�rtett�tek?

- Biztos vagy benne?

- Ha nem lenn�k nem k�rtem volna.

- �rtettem. Addig nem kezdj�k el, am�g nem vagy itt. – A telefont letette.

- ezt most komolyan gondolta Lisette? – k�rdezte Katy d�bbenten.

- Hallhattad. – Mondta Koya.

- Nem norm�lis. �s ha k�s�n �rkezik?

- Erre most ink�bb ne is gondoljunk. – v�laszolta Koya, majd gondterhelt arcal, �sszer�ncolt homlokkal figyelte tov�bb a h�zat.

*

-         Hol vagytok? Lisette, Koya, Katy, Eiri. – bek�t�z�tt szem�n �t nem l�tott semmit sem, de �rezte a dohos leveg�t, a sz�raz, olajos illatot. F�zott. Utolj�ra akkor f�lt ennyire, amikor egyed�l �llt egy bev�s�rl� k�zpont kell�s k�zep�n. M�g eg�szen kicsi volt. H�t persze. Eiri szabads�gon van. Tal�n Lisette nem is h�vta fel. Vagy egyik�j�k sem keres engem. �jra s�r�sra fakadt. Megpr�b�lta abbahagyni, hiszen m�r �gy is nedves volt a kend�, ami szem�t takarta. Kintr�l mozg�st hallott, sugdol�z�st. Er�sen f�lelt, h�tha meghall valamit bel�le.

-         Hagyd! A robban�s �gy is meg�li. – Ezek robantani akarnak?! Gondolta mag�ban, majd hangosan ki�ltozni kezdett.

-         K�rem ne! Mit akarnak? M�rt csin�lj�k? Mit v�tettem? – v�lasz nem �rkezett. LISETTEE!!!!!!

*

Koya h�tran�zett. Katy ott �llt m�g�tte, megdermedve mint egy k�. Felegyenesedett, �s ekkor megl�tta a Weisst.

- Mit akartok itt? – k�rdezte �rdes hangon, mik�zben a fegyver��rt ny�lt.

- Ugyan mit keresn�nk itt? J�tt�nk kiszabad�tani k�t elrabolt l�nyt. – v�laszolta Yohji.

- Felejts�tek el. Ez a mi �gy�nk. – ki�ltotta Koya, majd t�mad�sba lend�lt a n�gy f�rfi ellen. Katy azonban nem mozdult. Aya rideg szem�t n�zte. Olyan ostoba vagyok. Nincs benne t�z. Nem vagyok neki fontos. Szem�t elvette Ay�r�l, visszafordult a h�zfel�.

- El�g Koya! – ki�ltott r� ellenkez�st nem t�r�en. – erre most nincs id�nk. �s Lisettre sem v�rhatunk tov�bb. – A csat�t abba hagyt�k, majd beleegyez�en b�lintottak.

- Mi kimentj�k Tatsuo Amit, ti pedig keress�tek meg a t�rsatokat. – mondta Aya a szokott k�z�ny�s hangj�n, meg�llt egy pillanatra Katy mellett, majd t�rsainak intett �s beosontak a h�zba.

- Amint l�tom mi sem v�rhatunk tov�bb. – mondta Koya, mik�zben �r�j�ra n�zett. – De k�nytelenek vagyunk. – 20 perc m�lva m�r a weiss kihozta a kisl�nyt. Amint Katy�khez �rtek, meglepve n�ztek r�juk. Hangosan nem mondt�k ki, de szem�k mindent el�rult. Ahogy �gy �lltak sz�tlanul, hirtelen egy kocsi f�kezett le mellett�k.

- Megj�ttem. – Sz�llt ki a kocsib�l Lisette. Abban a pillanatban az emeletr�l egy robban�s hallatszott.

- Bedr�tozt�k az eg�sz h�zat! – ki�lltotta Omi. Az �p�let szob�i egyenk�nt felrobbantak. Mindenki leblokkolva �llt ott. Katy azonban v�ratlanul megindult a l�ngterben �g� h�z fel�.

- MIIMIIII!!!!! – Egy utols� robban�s. Katyt elnyelte a l�ng fal.

- KAATYYY!!! MIIMIIII!!!! – �v�lt�tte Koya, majd a l�ngtengerbe akarta vetni mag�t, azonban Yohji�k lefogt�k. Lisette �jultan esett �ssze. M�g sosem r�zta meg ennyire semmi.

*

- Eiri! Eiri mi t�rt�nt veled? – rohant k�ts�gbeesve Rie a fiatal n�h�z, aki egy sz�kben megkapaszkodva jobb kez�t a sz�v�re szor�totta, mik�zben szem�b�l patakokban folyt a k�nny.

- Nem tudom. – v�laszolta elhal� hangon. – nem tudom, de nagyon f�j… a sz�vem. Mintha elvesz�tettem volna valakit, vagy valakiket… - hangja elcsuklott, �s a s�r�s r�zta eg�sz test�t. Leg�rnyedt a f�ldre, �s Rie hi�ba v�gasztalta, a fiatal n� csak s�rt tov�bb.