20. fejezet

 Val�s sz�nd�k

By:Mido

Egy pillanatig megakadt a csata menete. A be�ll� meglepett cs�ndet Kohaku r�m�lt sikolya t�rte meg. Mindenki h�trapillantott a fi�ra, kinek arc�n dermedt r�m�let �lt. V�g�l az is megsz�nt, �s barna szemeiben j�l ismert �ress�g csillogott ism�t. H�ta m�g�tt lil�s fekete �rv�nyl� miazma �ramlott. K�ts�g sem f�rhetett hozz� kit, rejt a gomolyg� m�rges g�z felh�.

Miroku f�jdalmasan jobb kez�hez kapott, �s k�nok k�zt tekerte le a gy�ngyf�z�rt a Kazaanar�l. A fekete lyukb�l �jra teljes er�b�l �rv�nylett a sz�l. Inuyasha morogva fordult a testetlen Naraku fel�.

-               Kohaku! Ne! – suttogta Sango rekedten, ahogy �ccs�re n�zett.

-               Gyere onnan! – h�zta el bar�tn�j�t Kagome.

K�zben Kosimo az �jult Mido mell� sz�llt. V�rakoz�an a fesz�lten �ll� Sesshoumarura n�zett. Az meg�rtette, mit akar a szellem macska, �s a h�t�ra fektette az eszm�letlen l�nyt. Valahonnan Shippou is arra t�vedt �s meglepetten pislogott a nagy szellemre. Az hidegen r�n�zett majd a fej�vel Kosimo �s Mido fel� intett:

-               Vigy�zz r�juk!

A kis r�kad�mon szemei kikerekedtek �r�m�ben. A nagy Sesshoumaru ilyen fontos feladattal b�zta meg. Boldogan b�lintott �s felpattant � is Kosimo h�t�ra.

- Kosi, menj�nk t�volabb! – adta ki az utas�t�st.

Alig t�ntek el a terem egy t�volabbi sark�ban m�r is kider�lt, mi is folyik itt.

-               Naraku! Te fatty�! Mit akarsz? – k�rdezte d�h�sen Kaguya Hime.

-               Az �r�k fiatals�got, kedves Kaguya! – v�laszolta az alaktalan t�meg �s cs�pok tekerg�ztek a n� fel�.

Egyszerre 10-20 darab az eg�sz padl�t eltemetve, k�r�l �lelve a tennyot.

-               Azonnal gyertek el! Naraku abszorb�lni akarja Kaguy�t! – ki�ltott Inuyasha Mirokunak �s Sangonak, mik�zben � m�r megragadta Kagom�t.

-               Kohaku! – sik�tott a szellemirt� l�ny, de a szerzetes megragadta �s Kirar�nak h�la kiemelte a ny�lv�nyok k�z�l.

Abban a pillanatban robban�s r�zta meg a palot�t, a miazma egy meztelen fels�testet �s egy p�kszer� als�t eresztett ki mag�b�l.

-               Vedd le r�lam a mocskos cs�pjaid Naraku! – sziszegte Kaguya.

T�kr�t maga el� tartotta �s var�zslathoz k�sz�lt. A t�k�rb�l r�zsasz�n f�ny csapott ki, ami sorvasztani kezdte a k�zeled� Narakut. A f�ld remegni kezdett, a hatalmas oszlopok meginogtak, mindenki a leveg�be menek�lt. Miut�n a robaj �s por el�lt, a korcsot m�r sehol sem lehetett l�tni, csak Kaguya futtatta v�r�sl� szemeit k�rbe a helys�gen.

-               Ez �gy nem lesz j�! Ak�rmelyik�k gy�z, minket meg akarnak majd �lni! – kiab�lta a szerzetes az egyik keresztgerend�n �csorg� Inuyash�nak.

-               Ha Naraku mag�ba olvasztja Kaguya erej�t, legy�zhetetlen lesz. De ha Kaguya k�pes lesz meg�lni Narakut es�ly�nk, sem marad ellene! – folytatta Sango.

-               Ne legyetek ilyen ostob�k! Meg�lj�k mindkett�t �s k�sz! – morogta a hanyou d�h�sen.

-               Kiv�telesen igazad van �csk�s! – villant egy ez�st g�mb a fi� mellett.

Inuyasha h�t�n akaratlanul is a hideg futkozott. Nem tehetett r�la, de b�tyja felt�n�se mindig ezt v�ltotta ki bel�le. Az�rt elismer�en nyugt�zta mag�ban, Sesshoumaru kiv�telesen egy v�lem�nyen van vele.

Mintha csak megbesz�lt�k volna egyszerre t�madtak Kaguy�ra. A tennyo m�r sz�m�tott r�juk. Sessh j�val megel�zte �ccs�t, �s a feh�r vak�t� foltb�l csak egy �rces er�teljes hangot lehetett hallani:

-               Syouryuuha!

A k�k vill�mok el� t�rtek �s k�rbe�lelt�k a v�rakoz� n�t. De Inuyasha sem volt rest. M�g el sem m�lott b�tyj�nak t�mad�sa, a hanyou m�r ut�na k�ldte a Bakeryuuhat. A terem oszlopai megremegtek, nagyon �gy n�zett ki, hogy mindj�rt minden �sszed�l. M�r tal�n abban is rem�nykedtek, hogy ezt az irt�zatos kett�s t�mad�st nem �lhette t�l Kaguya, �m t�vedtek. K�t �ri�sira dagadt fekete, vill�ml� g�mb lebegett a n� feje felett.

Ekkor m�r a t�bbiek is tudt�k, ennek nem lesz j� v�ge. Ha most visszasz�ll a Syouryuuha �s Bakeryuuha egy�ttes t�mad�sa, hozz�juk elj�n a v�g. Sesshoumaru �s Inuyasha is tudta, hogy valamit igen elrontottak, de egyik�j�k sem mozdult meg. Villog� kardjaikat markolt�k �s v�rt�k a fejlem�nyeket.

Id� k�zben Mido is mocorogni kezdett. Nem nagyon t�rt mag�hoz, csak akkor, amikor Shippou f�l�sen �bresztgetni kezdte. A l�ny, rettent� f�radt volt, minden tagja �lom nehez�knek t�nt. �vatosan fel�lt, �s szorosabbra h�zta mag�n a feh�r pr�met. Kosimo a magas terem plafonja alatt lebegett. T�vol a csat�t�l, de innen is tiszt�n l�tszott minden. Lass� m�sodpercekig tartott, am�g kimer�lt elm�j�ben tudatosult, mi van k�sz�l�ben a k�t fekete g�mbben. M�r csak pillanatnyi ideje maradt hogy kital�ljon valamit.

-               Kosimo, ereszkedj! – suttogta hadarva.

A nagymacska zuhan� rep�l�sbe kezdett, egyenesen Miroku �s Sango el�tt �rt f�ldet. A fiatalok �szre sem vett�k, hogy nem sokkal l�buk el�tt a titokzatosan odaker�lt �j �s ny�l fekszik. Mido ezek�rt indult. 

- Menj innen, mindj�rt t�mad! – kiab�lta k�zeled�nek Sango.

- V�rj! Az �j! – ugrott le a l�ny Kosimor�l ami, ink�bb csak egy f�radt botl�shoz hasonl�tott.

R�ad�sul a test�t takar� pr�m is akad�lyozta a mozg�sban. Miroku �s Sango �sszen�ztek, majd a l�ny az �j�rt �s a vessz��rt futott, a szerzetes pedig eloldotta k�k k�peny�t, �s a l�nynak ny�jtotta. El�sz�r az csak megd�bbenten pislogott, �s csak akkor mozdult meg mire Sango is oda �rt. Addigra a g�mb�k m�r alig f�rtek el a teremben.

-               Vedd fel! Ebben tudsz mozogni! – b�ztatta a fi� Midot.

A l�ny a pr�m alatt sz�lsebesen mag�ra kanyar�totta a ruhadarabot, amit sikeresen r�gz�tett a mellei felett. Fut�lag a g�mb�kre n�zett.

- Menjetek! – ki�ltotta.

Abban a percben megindult az els� ellent�mad�s. Vak�t� f�nyek csaptak ki a g�mb�kb�l, gazd�ikra visszadobott t�mad�ss� v�lva r�pt�kben. Az els� hull�m m�r egyb�l led�nt�tte a k�t fiv�rt a l�b�r�l. Kosimo Shippouval, Kirara a szellemirt�val �s szerzetessel a magasba emelkedett. De �gy sem �szt�k meg az �rv�nyl� aur�k j�t�kszereiv� v�ltak. Falnak �s oszlopoknak csap�dtak.

-               Inuyasha! – kiab�lta az egyik keresztgerend�r�l Kagome, akit a hanyou ott rakott le.

Sango�k nagy nehezen eljutottak hozz� �s ott egym�sba kapaszkodva n�zt�k az egyetlen kivehet� dolgot a teremben.

Egy fiatal l�ny dereng� alakj�t. K�r�l�tte v�r�s v�d�pajzs �gett, �s a l�ny botladozva fut�snak eredt, bele a t�mad�sok cik�z� s�r�j�be. P�r eltal�lja s belecsap�dik v�delm�be, mire m�g jobban elbizonytalanodik j�r�sa, v�g�l meg�ll. El�rt addig ameddig akart. L�tta a t�voli csillog� pontot, ami a tennyo kez�ben tartott t�kr�t jelenti.

Mido meg�ll, kifesz�ti az �jat. Mag�ban im�dkozott, csak tudja uralni a tiszt�t� nyilak erej�t. Legnagyobb �r�m�re, a ny�l hegy�n�l toj�snyi k�k f�nyg�mb jelent meg, m�g az el�tt hogy azt �tj�ra ind�totta volna. Sok�ig c�lzott, a t�vols�g nagy volt, egyetlen egy vesszeje volt, �s most nem hib�zhatott. H�rtelen egy er�s �rv�nyhull�m csap�dott pajzs�ba, ami sisteregni kezdett.

„Most vagy soha!” – gondolta a l�ny.

A vessz� elsz�llt megtiszt�tva az �tja sor�n az �sszes t�mad�st, k�kl� aur�t vont maga k�r�, majd Kaguya t�kr�be csap�dott. Az darabokra, f�nyes szil�nkokra t�r�tt. A tennyo r�m�lten t�ntorodott h�tra.

Mido abban a pillanatban �jra eszm�let�t vesztette. A tisztul� t�rben Sessh megpillantotta az �jult n�t. Nem t�r�d�tt tov�bb Kaguy�val, a l�ny mell� ugrott. Karj�ba emelte, majd liheg�, kimer�lt �ccs�re n�zett.

-               �t m�r elint�zem! – v�laszolta Inuyasha a fel sem tett k�rd�sre.

A nagy szellem feh�r villan�ssal elt�nt, �s legk�zelebb m�r csak Kagome mellett a nagy gerend�n t�nt fel. Kosimo morogva b�k�dte orr�val a d�mon fel� a pr�met, amit m�g Mido a f�ld�n hagyott, de � h�siesen mag�val hozott. V�g�l mindenki Inuyash�ra n�zett.

A hanyou lend�letet vett, felemelte az agyarr� v�ltozott Tetsusaig�t, biztons�gosan kit�masztotta mag�t, majd megp�rd�lt a tengelye k�r�l, mi k�zbe �rv�nyl� sz�l �lelte k�r�l a test�t.

- Kaze no Kizu! – ki�ltotta.

Az aranys�rga Sz�lbord�k elsz�lltak, �gve a leveg�ben, majd apr� darabokra t�pt�k a tennyot. Csak egy elhal� sikoly maradt ut�na. Abban a pillanatban a palota s�llyedni kezdett. Recsegve, ropogva megingott az eg�sz �p�let.

Mindenki kifele akart rohanni a teremb�l. Sango Miroku Kirara h�t�n, Shippou Kagom�val Kosimon, Sesshoumaru Midoval karj�ban, utolj�ra Inuyasha a lezuhan� mennyezet darabjain ugr�lva.

De nem jutottak ki. Az egyetlen kij�ratot betemett�k a gerend�k. A kis csapat megtorpant, de ez nagy hiba volt. A semmib�l el�termett Naraku, �s egy alaktalan fekete felh�foszl�ny.

-               V�lj eggy� velem Kaguya! – ny�jtotta cs�pjait.

-               Nem, nekem a fiatal l�ny ereje kell! - v�laszolt a fekete felh� �s elragadtak Kagom�t Kosimo h�t�r�l.

De Sango eldobta a csont bumer�ngot, ami megzavarta Kaguy�t, �gy a l�ny egyenesen Naraku l�bai el� esett.

-               Kagome! Bukj le! – ord�totta az utols� k�nt �rkez� Inuyasha.

A l�ny lehasalt, a fi� pedig kereszt�l v�gta a d�mont, mire az apr� darabokra hullott. Visszavonul�t kellett f�jnia, h�rtelen befel� kezdett rep�lni, majd elt�nt a megrepedt �s t�lvil�gi f�nyt �raszt� t�k�rben. A k�vetkez� pillanatban Kohaku is elt�nt abban.

A felh� megfordult, hatalmas sz�jat form�lt �s Kagome fel� r�p�lt. M�r majdnem el�rte, amikor is Miroku leoldott kez�r�l a gy�ngyf�z�rt:

- Kazaana! – ki�ltotta mire az �rv�nyl� sz�l mag�ba sz�vta a tennyo marad�k�t is.

- Merre jutunk ki? – k�rdezte kapkodva Inuyasha.

M�g miel�tt v�laszolhatott volna valaki neki, Sesshoumaru feh�r szellemg�mbk�nt elsuhant mellett�k, �s � is elt�nt a t�k�rben.

-               K�vess�k Narakut �s Sesshoumarut! Arra biztosan kijutunk! – javasolta a szerzetes.

Mindannyian visszafel� rohantak vagy rep�ltek. El�sz�r Kirara t�nt el a t�k�rben, azt�n Inuyasha h�t�n Kagom�val. Utols�nak Shippou �s Kosimo. Mindannyian �ppen kijutottak a Kast�lyb�l, a T�k�r m�g�l.